Táltos napok

Egy hétfői napon mentünk először, munka után, teljes izgalomban. Odafelé az autóban arról beszélgettünk, hogy vajon milyen lesz a kezelés, mit fognak mondani, egyáltalán milyen emberek lesznek, hogy fogjuk magunkat érezni, mennyire tudunk őszinték lenni.

Mert azért valljuk be 5 év próbálkozás után már nem nagyon vannak illúziói az embernek, nehéz bármiről is elhinni, hogy majd ez lesz a megoldás, viszont ha nem próbálod, nem mész előre, akkor abba őrülsz bele, szóval 2 oldala van a dolognak.
Én személy szerint éppen egy olyan periódusban voltam, amikor kicsit csalódtam az orvostudományban, amikor minden erőtartalékomnak a végénél jártam, fizikai és lelki értelemben egyaránt. Újabb lombikról hallani sem akartam, orvost látni sem bírtam volna, minden gyógyszerrel és vitaminnal leálltam, egyedül a Thyroxint és a Meforalt szedtem továbbra is. A diétám botrányos volt, gyakorlatilag mindent megettem amit kívántam, tornára nem jártam, mert szinte majdnem mindig menstruáltam, szóval nem voltam éppen a legjobban.

Persze a távlati terveink megvoltak, úgymint intézetváltás és Kőrösi doktor Győrben, hiszen nekem is volt háttérinfóm, hogy Krizsa elmegy a Kaáliból. Bár nem emiatt akartam intézetet váltani, hanem azért mert úgy éreztem, hogy esetemben megállt a tudománya és egy másik nézőpontot is akartam. Fel is hívtam Győrt időpontért, de persze nem volt sosem. Aztán láttam, hogy Kőrösi doki szabin van, aztán azt mondták, hogy csak a 95 ezres verzióval vesznek át. Gondoltuk jó, legyen ez, de akkor majd szeptemberben, addig is pihenjünk, regenerálódjunk.

Az első impulzusok :
Kis falu viszonylag nagyobb utcájában egyszerű, vályogból épült parasztház. Udvaron barackfák és egy barátságos puli fogadott. A ház mellett fészer, ami Gyuszi " műhelyeként " is funkcionál.
A ház tipikus parasztház, de őszintén, van benne halott német katona is :-) Viaszosvászon terítők, futó virág, ami kb. 10 méteren fut, műanyag rózsacsokrok, angyalos és krisztusos képek, fényképalbumok sokasága, fényképek a gyerekekről és az unokákról.
Nem élnek mélyszegénységben, de nehéz életük van. Mégsem kérnek a gyógyításért pénzt.

Mindketten nyugdíjasok, Gyuszi az állattenyésztésből ment nyugdíjba, Ildikó pedig világ életében háztartásbeli volt.
Úgy fogadtak minket, mintha ezer éve ismernének, ölelés, 3 puszi, jobb-bal-jobb. Mivel telefonon  Sz . már említette, hogy miért jönnénk, képben voltak velünk. Elmondtuk a történetünket és kérdeztük, hogy tudnak- e segíteni. A válasz ez volt : miért nem mentünk előbb? Persze aztán mondták, hogy nincsenek véletlenek és minden úgy történik, ahogy annak történnie kell.

Szabályok :
Valószínű, hogy 1-2 héten keresztül minden hétköznap mennünk kell, az időtartam majd kialakul a kezelések alatt.
Ez alatt az idő alatt tilos a szex. Ahogy Gyuszi mondja : nincs szex, csak keksz :-):-) Aztán amikor ők azt mondják, hogy most már lehet, akkor aztán mindent bele.

Első perctől kezdve állították, hogy nincs itt semmi baj, lesz nekünk kisbabánk, mégpedig kettő, az első baba kislány lesz, a pöcsös pedig utána jön. Egyszerűen nem tudom elmondani, hogy milyen földöntúli bizonyossággal állította ezt Gyuszi. Kérte, hogy bízzunk benne, ő tudja, hogy így lesz, már  58 baba született a segítségükkel. Amikor a második alkalommal mentünk, akkor boldogan újságolták, hogy úton van az 59. baba is.
Olyan a légkör náluk, nem tudom máshogy mondani, nem is akarok nagy szavakat használni, de akkor is a legjobb szó : áldott. Meleg, szeretetteljes, biztonságos, fészekszerű, keblére ölelő. Amikor a gyógyításról, Istenről, angyalokról, segítőkről, Atyáról, a kapott képésségeiről beszél Gyuszi, teljesen megváltozik, eltűnik az egyszerű parasztember és valami mélyebb, zsigeri tudást és hitet lehet a szavaiból érezni.
Az egyik legfontosabb, hogy nincs szükség azonos gondolkodásra, sem pedig hitre ahhoz, hogy az általa közvetített gyógyító energia hasson, hogy a segítség hozzád érkezzen.

A keze