HATALMAS GRATULA A GYŐZTESEKNEK, POPI, AUDREY !!!!!!!!!
Negatív.
Mindkét teszt, a CB és a Gábriel is. Úgyhogy ennyi, ezennel befejezettnek tekintem ezt a lombikot.
Eddig vártam, hogy pusztán tudományos céllal vizsgáljam azt a rohadt CB tesztet. Reggel 7 után keltem, kb. negyed 8 körül csináltam a tesztet 5 óra alvás után. Most kb. 2 órája itt van az asztalon és nincs becsíkozódás.
Nem mintha megnyugtatna, vagy bármit is jelentene a végkifejlet szempontjából, de igazolva látom saját magam, hogy nem vagyok hülye, igenis ismerem a testem jelzéseit stimukor és utána is.
Ugyanaz történt, mint a 2. lombiknál csak akkor a 13. napon szüntek meg a tünetek, konkrétan a cicicfájás és társai, most a 12. nap estéjén, progipótlás ide vagy oda.
Valamiért eddig megy nálam. A szörnyű az egészben az, hogy lehet, hogy tényleg csak az a szemvillantás hiányzik.
De el nem tudom képzelni, hogy ezt hogyan lehetne kideríteni, vagy monitorozni, vagy egyáltalán.
De még délután elviszem a CB teszteket a barátnőmhöz is, jól megszakérteni.
Testvérem egy újabb guessing point-ja : esetleg nem a vércsoportommal lehet összefüggésben, mert RH negatív vagyok? Nem tudom.
Én már szerda óta készítem magam erre, úgyhogy nem volt meglepetés, de tegnap este megint úgy gondoltam, hogy hátha mégis.
Sz.-t nagyon megviseli és erről nem is mondok többet.
Nem fogok szétesni, szétcsúszni, terveket kovácsolok, hiszen én már csak ilyen vagyok. Visszaolvasva magam, sokszor olyan hidegnek, sziklaszilárdnak és rettenthetetlennek érzem magam.
Pedig nem ez a teljes kép. Olyan sokszor van, hogy gondolatban egész posztokat írok a dolgok lelki oldaláról, úgyhogy most is össze fogom majd szedni, illetve megpróbálom szavakba, mondatokba önteni azt a belül felhőszerűen gomolygó érzelemcsomagot.
Mindenkinek nagyon köszönöm a támogatást, a kedves szavakat, a drukkot és a pozitív energiákat, nagyon sokat jelentenek nekem :-)
Egyértelmű, hogy nem jött meg, hiszen mindent ugyanúgy csinálok, mint eddig. Tegnap kaptam progiszurit is.
Akkor a fejlemények :
A Clearblue ( Compact ) becsíkozódott, persze jóval azután az idő után, amikor már elméletben értékelhetetlen a teszt ( kb. fél óra ), a Kaális továbbra is üres.
Ugyanúgy néz ki a Clearbluen a második csík, mint az a másik kettő, ami a fiókomban van. Abból az elsőnél vérvétellel volt igazolva a 31-es HCG szint, tehát nem szellemcsík, vagy kontollcsík helye.
A másodiknál nem volt vérvétellel igazolva, mert spontán terhesség volt és nem is jött meg, már az első UH-ot vártuk ( 5+5-nél, hirtelen, magától megjött. ) Tehát nagy valószínűséggel az sem szellemcsík, vagy kontrollcsík.
Mindkét teszten még mindig látszik a második csík.
De ha elfogadom, hogy nem szellemcsík-kontrollcsík, akkor a Kaális mi a fenéért sivatag?
Nem hiszem, hogy komplett Clearblue Compact tesztek szériahibásak lennének.
Tudom, a költői kérdés. Miért nem mentem vérvételre?
Azért nem mentem vérvételre, mert a múltkor, amikor ezzel a halvány 2. csíkkal és a barnázással elmentem, akkor szépen megkaptam az arcomba, hogy ez egy jó kövér biokémiai terhesség, vagyis erőteljesen elindult valami, de ez sajnos nem elég, a 17. napon már 100 felett kell lennie a HCG-nek. Nekem 31 volt. Nem tud csinálni semmit, nem segítene az extra progi sem ( 3x3 Utrot használtam ), nyugodjak bele, hogy ennyi volt.
Most kapom a 3x2 Utrót és kétnaponta a szurit. Nem hiszem, hogy ennél többet tudna tenni értem.
Ezért a várakozás mellett döntöttem. Holnap lesz a 17. nap ( ET + 14 nap ), elméletileg azt mondta, hogy ekkor csináljak vizeletből tesztet.
Vettem megint egy Clearblue-t ( tudom, kísértem az ördögöt ) és van még egy Gabrielem. Szóval egy életem, egy halálom, ellövöm őket reggel és biztosan okosabb leszek.
Jelenleg protecting myself, ami azt jelenti, hogy úgy állok hozzá, hogy lesz ami lesz. Nem igazán tudok már semmit sem hozzáadni, vagy semmit sem elvenni ettől az egésztől.
Tünetek :
Reggel émelyegtem.
Hogy gusztustalankodjak : az Utró felhelyezésekor még mindig úgy érzem, hogy a méhszáj jó magasan van.
Hasam nagyon ritkán szurkál.
A cicim nem fáj, nem érzékeny, nagyon ritkán érzem csak.
Nem jött meg - de ez tudjuk, hogy a progitól van.
Tehát még mindig bizonytalanságban vagyok, holnap okosabb leszek. Ha a Gabriel üres marad és a Clearblue megint csíkos lesz, megmarom magam.
Esetleg tapasztalatok, vélemények?
Negatív.
A Kaális teszt is és a Clearblue is.
Sz-nek megígértem, hogy kitartok vasárnapig.
Mindenki azt mondja, hogy lehet korai volt még.
Előző alkalommal a 15 napon ( pont mint ma ) már halvány pozitív volt.
Igazából az esélytelenek nyugalma már megszállt, illetve volt 2 órám a testvéremmel, ahol a beszélgetésben volt menny és pokol is.
Minden megy tovább, az Utró és a progiszuri is, vasárnapig adok esélyt, akkor fogy el az összes hozzávaló. Ha addig továbbra is negatív akkor elengedem az utolsó hangyafasznyi reményt is.
Most pedig összekaparom a maradék hitemet.
Nagyon köszönöm a drukkokat, rengeteget jelentenek nekem :-):-), átsegít mindenen. Köszönöm.
Kicsikéink 14 naposak :-) Ami azt jelenti, hogy ma van a luteális 14 napja.
Ma kellett nem megjönni. Nem is jött meg, bár ennyi progeszteronpótlás mellett nagyon csodálkoznék ... A múltkor 3x3 Utro mellett a 15 napon a pozitív teszt mellett már megjelent a barnázás.
Most semmi nincs és tényleg keresztben van mindenem. Ma sem teszteltem.
Régebben nagyon tetszett az a név, hogy Szonja ( persze Sz. alapból leszavazta ), de amikor a lehetséges tesztnapokat néztem, egy jelnek vettem, hogy a 15 nap Szonja napja van :-) Különben is ilyenkor mindenben jeleket keresek :-)
Van 3 tesztem. Egy amit a Kaáliban adtak ( talán 20 vagy 25-ös érzékenységű ), egy Gabriel és egy Clearblue Compact ( ebből már van 2 db 2 csíkosom is - tegnap elővettem a bugyis fiókomból és még mindig látszik a második csík mindkettőn ).
Melyik legyen?
Ma az esélytelenek nyugalmával vagyok, ilyenkorra jutok el odáig, hogy már úgyis minden eldőlt.
Holnapra gyűjtöm az erőt.
Hey és most kapcsolok, hogy Popi Te is Sonja vagy :-):-) Na ez is jel!!!!!!!! Holnapra boldog névnapot!
Reggel fél ötkor keltem. Egyrészt azért, mert ötre volt húzva az óra, Uram korán akart kelni, de már félálomban hallottam, hogy fent van. Másrészt mert pisilnem kellett, harmadrészt, mert iszonyú rosszat álmodtam, konkrétan az Urammal ordítoztam egész álmomban.
Nem, nem teszteltem. Persze, amikor kijöttem a vécéből Sz. első kérdése az volt, hogy teszteltél? Nagyon korán lett volna ma reggel egy teszthez, rossz ómennek is tartottam volna a múltkori után megint a 13. napon tesztelni, meg persze Gyávanyúl is itt van már.
Kicsikéink ma 13. naposak.
Amennyire tegnap azon paráztam, hogy görcsöl a hasam, ma azon pörgök, hogy egyáltalán nem görcsöl, köszöni szépen, jól van. Ez egy agyrém!
Vádlim viszont görcsölget. Cicim érzékenysége is változó, tegnap kicsit alábbhagyott, éjszaka szinte nem is éreztem ( persze emiatt is aggódom, sic! ), de ma azért szintén jelezget. Mondanom sem kell, hogy néha, ha senki nem lát, akkor bőszen nyomogatom.
Azt hiszem kimerítem a Tamkó által oly jól megfogalmazott fogamzási idegbajos minden kritériumát.
Hát Csajok ez is eljött. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem számítottam rá, de a PARAGÉPEZET beindult.
Reggel már 6-kor fent voltam, mert pisilnem kellett és már egy félórája forgolódtam a cicim érzékenységét tesztelve :-) Komolyan mondom nem vagyok normális. Mi a fene változhat 1 nap alatt? Semmi és mégis minden. A reggel eltelt, aztán kicsit takarítottam, majd mentünk Anyósomhoz ebédre, a Forma1 alatt meg végig aludtam.
Ma folyamatosan görcsölget a hasam, hol jobban, hol kevésbé, hol nyugalomban van. A petefészkeimnél, a gyomromnál, a köldökömnél, a hasam alja, jobb oldalon hátul a derekamnál. Nem nagyon szokott fájni semmi sem mensi előtt, de ez kicsit olyan.... Szóval paraHeni itt van, de igyekszem kordában tartani.
Egyszer begörcsölt egy pillanatra a vádlim is.
Azt hiszem ma korábban kezdem az alkoholizálást :-):-):-)
Ma Csibetali volt, nagyon sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni Csajok!!!!! De nekem ez az időjárás, meg a vonatozás most valahogyan nem hiányzott :-(:-( Főleg, amikor láttam a képet, annyira jó lett volna ott lenni! De nem baj, majd legközelebb, igazi nyári melegben :-):-)
Uram holnaptól már megy dolgozni, most érzem csak, hogy milyen jó volt, hogy itthon volt. Igaz, most is a kertben van kint, de olyan jó, hogy tudom körülöttem van :-)
Ma reggel hidegre, nyálkás mocskos, esős időre ébredtünk. Külön szobában, mert Uram tegnap tüzezős - borozós estét tartott a barátaival, aztán még hajnalban szintetizátorozás, gitározás volt a teraszon :-):-)
Az időnek köszönhetően a hangulatom is elég gödörben volt, az sem sokat segített rajta, hogy a piacon vettem gyönyörű pünkösdi rózsát, meg kálákat a vázákba, így igazi tavaszi hangulat van itthon.
Tudtam, hogy ez a nap is el fog jönni, hiszen már kevesebb van hátra, mint előre és gyáva nyúl már itt van a sarkon :-):-)
Aztán végiggondoltam, hogy ciklus szerint ma van a 28. nap, vagyis ma van cikluszárás naptár szerint, persze ez semmit nem jelent, mert a 18. napon volt a leszívás / peteérés, de azért kicsit végigfutott a hideg a hátamon.
Aztán Audrey kérdése a teszttel kapcsolatban :-):-) A kezdés előtt megvolt a tökéletes tervem, hogy a Babák 13. napos korától minden nap tesztelek. Ez konkrétan hétfőt jelent kezdésnek. Húúúúú .....
Dokibácsi azt mondta, hogy keddtől mehetünk vérvételre, vizeletből pedig a jövő hét péntek a biztos.
De én nem akarok eredményhirdetésre menni úgy, hogy reszkessek, mint a nyárfalevél, mert sajnos van már ebben tapasztalatom. A múltkor a pozi tesztnél és barnázásnál rohantam a vérvételre, aztán várni kellett az eredményre és amikor a nővér az én aktámat tette a doki fakkjába, nem nézett rám, akkor tudtam, hogy annyi :-(:-( Én erre nem vagyok felkészülve.
Szóval csakis pozi teszt birtokában megyek vérvételre. Mondom ezt most és ma :-) Mert lehet, holnapra megváltoztatom a véleményemet :-)
Egy biztos, mindjárt indulok a kórházba a következő progiadagom beadására, aztán egy jó pohár vörösbor, dugdosós és a mai nap is eltelt :-):-)
Egyébként minden változatlan, jól vagyok :-):-) Hatalmasat aludtam délután, hasam jelezget, reggeli után kicsit furán voltam és egy új dolog, fájdogál a derekam, főzés közben pedig úgy éreztem leszakad a hátam. De hát ráérek, úgyhogy lehet, hogy nagyon figyelek :-):-):-)
Tegnap itthon voltam egész nap, délelőtt kicsit tettem - vettem, kitakarítottam a hűtőt, mikrót, mostam, egyébiránt csak úgy elvoltam. Már egy egészen icipicit unom a Nők Lapját, mert elég tetemes mennyiséget kellett behoznom, azt hiszem 8 lapszámmal voltam elmaradva és nonstop 8 lapszám azért kicsit sok.
Be vannak készítve a regények is, meg tele a gép filmekkel, de egyszerűen be sem kapcsoljuk a tévét egész nap, hiszen állandóan a teraszon vagyunk, olyan jó idő van, gőzerővel folyik a kerttervezés is. A regényekhez meg azt hiszem nincs most türelmem, jelenleg újságcikkekre vagyok kalibrálva. Persze, ha egyedül lennék itthon, akkor egészen biztosan könyvet olvasnék, mert imádom, hogy beszippant a történet, de most Sz. is itthon volt velem a héten, jövő hét hétfőn pedig jön a testvérem :-):-)
Tegnap volt progiszuri is, nagyon rendes volt a Bea, eljött a szabadnapján és nálunk adta be. Azt hiszem kezdek hozzászokni, mert most már nem olyan rossz. Egy biztos, a cicijeim nagyon érzékenyek. Az a furcsa, hogy éjszaka a legjobban és nemcsak azért mert hason fekszem. Napközben is van, hogy nyillalgatnak, meg a mozgásra is érzékenyek mindkét oldalon és a bimbóm körül is.
Sajnos nekem fixa ideám a cicifájás. A második lombiknál 3x3 utro mellett is szépen elkezdett fájni, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva, de a 13 napon abbamaradt ( ott az agyam egy szegletében tudtam, hogy ez nem jó és valami történt odabenn az embriókkal, de kitartottam ), aztán a 15 napon reggel visszatért, vele együtt a barnázás is és pozitívat teszteltem. De ott volt az a 2 nap, amikor szerintem leálltak, ezért volt a kevés HCG.
Szóval nekem bárki bármit mondhat, hogy így tünetmentesség, meg úgy, hiába tudom, hogy a progeszterontól fáj, nekem öröm és megnyugvás ha érzékeny és fáj. Punktum. Úgyhogy ez ügyben jelenleg 100 %-os vagyok :-)
A hasam alja is néha olyan nehéz, érzem, hogy mikor kell lepihennem. A szurkálások pedig áttevődtek a köldök körülre.
Tudom, hogy szintén a progi miatt most magasabb az alaphőmérséklet ( egyébként nem mérem egyáltalán ), de azért igen rendesen vannak hőhullámaim, meg néha nagyon melegem van.
Tegnapról mára virradó éjszaka nagyon szarul aludtam, hol iszonyúan melegem volt, hol fáztam, folyamatosan forgolódtam és néha éreztem, hogy a combom hátoldala görcsöl, meg a vádlim is. Most nem szedek magnéziumot, de este azért beveszek.
A vérnyomásom a béka segge alatt, talán életemben nem volt ilyen, lehet a magasabb adag Dopegyt vitte le, de van, hogy 107 /62!!!! Csoda, hogy néha azt érzem, hogy aludnom kell? :-) De még mindig inkább alacsony legyen, mint magas.
A Kicsik ma 10 naposak. Valahogyan nagyon nyugodt vagyok. Tudom, hogy nem lesz semmi baj, most velünk maradnak és egészségesen meg fognak születni. Néha átsuhan egy - egy fekete felhő, meg persze a mi van ha is felüti a fejét, de nagyon gyorsan elbokszolom.
Mivel Sz. itthon van velem és akárhogy is, azért én is tele vagyok nyomva hormonnal, meg gyógyszerekkel, meg természetes állapot, hogy aggódunk is, néha elkerülhetetlen a feszültségkisülés. Ilyenkor kicsit veszekszünk, majd kibékülünk, nevetünk. Valamelyik nap dührohamot kaptam, hogy nem oda vitte ki a felmosóvizet, ahová én kértem, aztán pedig a dühroham végén csendesen sírdogáltam. Utána meg magamtól voltam ki, hogy mekkora hülye vagyok:-):-)
Tegnap meg tegnapelőtt nem ittam semmi alkoholt, valahogy nem úgy jött ki, el is felejtettem. De majd ma jól pótolom.
Azért holnaptól kezdenek izgalmassá válni a dolgok. Kíváncsi vagyok, hogy húszá Heni, ogy fogja ezt kezelni :-) De akárhogy is kutakodom magamban, az eredmény az, hogy belül, mélyen tudom, hogy minden rendben lesz.
Ma reggel ismét 60 dkg-val kevesebbett mutatott a mérleg :-):-) Már majdnem 2 kg-val vagyok kevesebb, mint a leszíváskor.
Ezt jó jelnek tekintem, mert minden egyes elindult terhességnél fogytam.
Ma reggeli vérnyomásom : 116 / 75 78 pulzus.
Egyébként semmi baj nincs a vérnyomásommal, ez a 3x3 adag Dopegyt szépen karbantartja.
Délelőtti testmozgásom a takarítás volt, úgyhogy most szép tiszta a ház és már a teraszon szárad egy adag ruha is. Úgy mostam fel, hogy a kádba tettem a felmosóvödröt és oda jártam be, mert ugye nem emelek. Még most is a kádban van, majd Sz. kiveszi, ha hazajön.
Most pedig megyek és sziesztázom egyet a teraszon, szívom magamba a D vitamint és bíztatom a Kicsikéinket, hogy kapaszkodjanak jó erősen :-):-)
Már ennek a lombiknak az elején eldöntöttem, hogy nem fogom túlkímélni, agyonpihenni és túlspirázni magam a várakozás 2 hetében.
Persze az egyértelmű, hogy nem emelgetek semmit, meg úgy általában vigyázok magamra, nem teszek hirtelen mozdulatokat, de mindent csinálok, ami jól esik.
A kutya nagyon nehezen viseli, hogy reggel nem veszem az ölembe, de megtaláltuk a kompromisszumos megoldást, a nappaliban felugorhat az ágyra, onnan meg az ölembe, így nem kell megemelnem a 12-13 kg-ját és megmarad a reggeli összebújásunk is :-)
A nyár projektje a családunkban a terasz lefedése, a kutya elzárása ( csak arra az időszakra, amíg nem vagyunk itthon ), valamint a kert rendbetétele, újrafüvesítés, növények beültetése. Mindez már egyszer megtörtént, csak önkéntes kertészünk úgy gondolta, hogy nincs szükségünk semmilyen növényre és a kert az ő birodalma. Ennek érdekében sajnos korlátoznunk kell a hozzáférését arra az időre, amíg nem tudjuk kontroll alatt tartani, mert igazából csak akkor csinal kertrendezést ha nem vagyunk itthon. Igaz már sokkal okosabb és érettebb, hiszen most volt 3 éves, de a jól felázott földnek nem tud ellenállni és szép gödröket ás :-):-)
A másik gond a pisilés. Ki kellene miskároltatnunk, igazából már rég ki kellett volna, de én hatalmas paradoxonnak tartom, hogy amíg mi lombikozunk, a kutyát ivartalanítsuk. Ez egy érzelmi döntés a részemről, főleg mert Jessy lánykutya. Valami rossz ómennek tekintem, vagy azt gondolom, hogy rámzúdul a Felsőbbség haragja, ha ilyet tennék.
Szóval hétfőn felkerekedtünk és elmentünk egy kertészetbe, lecsekkoltuk a növényeket, megrendeltük a terveket és az árajánlatot. Aztán továbbautókáztunk Süttőre, ahol meg a bográcsozóhoz rendeltünk fedlapot.
Hazafelé már jó fáradt voltam, el is aludtam a kocsiban. Délután pihiszuszi volt.
Tegnap pedig elmentünk meglátogatni a kisebbik keresztgyerekeinket :-) Más apropója is volt a látogatásnak, de azt hamar letudtuk, így szinte az egész napot együtt töltöttük. Annyira aranyosak, hogy az hihetetlen!!!! Úgy fel tudják tölteni az embert!!! Zóra egész idő alatt rajtam fetrengett ( mindenki féltette a hasamat, meg hogy nehogy ugráljon rajtam, de ő nagyon vigyázott ). Aztán pedig teljesen el voltam alélva, mert azt mondja nekem, hogy Anyu ( a keresztanyut még nem tudja kimondani ), rámnéz és mondja, hogy szejet :-):-):-)
A Kicsi meg teljesen Sz-re volt kattanva, szóval nagyon jól éreztük magunkat. Igaz, amíg a gyerekek aludtak, mi is sunytunk egy kicsit :-):-)
5-re haza kellett érnünk meg progiszuriidő volt. Most sem fájt annyira, inkább elég sokáig sajgott utána.
Aztán mentünk egy nagy sétára Jessy-vel, úgyhogy amikor már a ház előtt megálltunk pletykálkodni, eléggé fáradt voltam, volt egy kis émelygésem is, mert éhes is voltam.
Diétát továbbra is szigorúan tartom, vérnyomásom csodálatos!!!!!!
Tünetek : nincsenek
Cicijeim érzékenyek hason fekvéskor, néha napközben is érzem őket. Igaz megnőttek, de nem hatalmasak. Dolgozik a progeszteron.
Reggelenként van egy kis szédelgés, de ezt az alacsonyabb vérnyomásra is lehet fogni.
Nyillalgatások, pici szurkálások minden nap vannak, de ennyi.
Mai jó hírek : fogytam 1 kg 20 dkg-t.👍👍
Vérnyomásom :
Ébredés után : 113/76 77 pulzus
19.17 : 123/83 84 pulzus
Reggeli:
1 kornspitz töpörtyűvel és paradicsommal / 30 gr szénhidrát
Tízórai :
1 ízesített joghurt / 20 gr szénhidrát
Ebéd :
1 szelet rántott csirkemell 2 kanál rizibizivel uborkasalátával / 50-60 gr szénhidrát
Uzsonna :
Koffeinmentes Maci kávé tejjel és édesítővel / 20 gramm szénhidrát
Vacsora :
1 kornspitz tejfölös túróval / 30 gramm szénhidrát
Reggel kint voltunk Tatán Jessy-vel, nagyon élvezte, rohangált a vízből ki-be, mi meg jót sétáltunk. Igaz kicsit hűvös volt, de szerencsére fel voltunk öltözve rendesen.
Ebéd Anyósomnál volt, sikerült a fél óra ejtőzésben teljesen elaludni :-):-)
2. Proluton is bennem van már, ma nem fájt annyira, vagyis nem csípett annyira, mert vastagabb tűvel adta be a csaj.
Állapotom : csakis pozitív hangulatban - tuttttti terhes vagyok :-):-) Nyugodt vagyok és laza, persze még nagyon az elején vagyok és ez a progiszuri valamilyen szinten hamis biztonságot is ad.
Kicsikéink ma csak egy picit jeleztek délután, de korántsem volt nagy aktivitás. Gondolom elfoglalja őket a helykeresés a fészekben, hiszen ma már blasztók lettek és elméletileg holnap már elindul a befúródás, beágyazódás.
De azért én minden realitás nélkül azt képzelem, hogy gyorsan fejlődtek és tegnap már megkezdték az utazást.
Sz. kérésére közzéteszem ( mert Uracskám lelkesen olvassa a blogot !!!!! ), hogy nem csak az én Kicsikéim, hanem a Mi Bogyó és Babócánk van velünk :-):-):-):-)
Ma elég korán keltem, a dugdosós után kicsit összepakoltam, Sz. elment a piacra Anyósommal, aztán hozott haza muskátlikat, úgyhogy azokat is beültettem. Sz. Paprikáskrumplit főzött bográcsban, finom ebédünk volt.
Ebéd után már lepihentem és azóta is vízszintben vagyok. Ma már érzem a progi hatását, a cicim megduzzadt és oldalt is kicsit érzékeny.
Kicsikéim is aktívkodtak, mert igencsak szurkált egész délután a hasam. Remélem jól kiválasztották már a helyet, ahová jól be fogják fúrni magukat hamarosan :-):-)
Ja tegnap a méhnyálkahártya vastagsága : 12 mm.
Fél kilencre kellett mennünk. Uram korábban akart, hogy elkerüljük a reggeli dugót, de még így is odaértünk nyolcra. Nem voltak nagyon sokan, főleg punkciósok, meg konzultálók, transzferesek közül én voltam az első. Ahogy beléptünk, rögtön találkoztunk a Dokibácsival, éppen valakit szólított.
Ahogy meglátott, azonnal mutatta, hogy V mint Viktória és a szájával suttogta, hogy van 2 szuper embriónk. Én abban a pillanatban annyira megkönnyebbültem és a szám is a fülemig ért :-) Kb. kilenckor már fent is voltam, már pihentek egy páran punkció után és még előttem is volt 2 lány.
Amikor mentünk felfelé, akkor azt mondta, hogy az egyik teljesen tökéletes, tankönyvi, hogy az egyes terhesség szinte garantált, de a másik is nagyon szép, így ikerterhesség sem kizárt. Madarat lehetett volna fogatni velem:-):-)
És akkor megláttam én is őket a mikroszkóp alatt. Az én 2 kis Kicsikémet, az én Bogyó és Babócámat :-) Bogyókám tényleg szupertökéletes, szabályos gömb alakú és egyértelműen megszámolható 8 sejtes, Babóca pedig kicsit szabálytalanabb 6 és 8 sejtes átmenetben. Anyukám szerint azért, mert az egyikőjük kisfiú, a másikójuk pedig kislány.
Sz. úgy döntött, hogy most nem akarja megnézni őket és bent sem akar lenni a transzfernél. Én pedig tiszteletben tartom a döntését. De azért mondtam neki, hogy nem tudja mit veszített :-):-):-)
Doktori instrukciók : marad a napi 3x2 Utro, transzfer napjától 2 naponta Proluton injekció, alkohol, alkohol. Vörösbor, illetve ha van kis görcs, akkor pálinka. Jövő hét utáni kedden vérből már megtudhatjuk az eredményt.
Ezután elmentünk a Budagyöngye központba a prulotonért, aztán megebédeltünk és fél háromra haza is értünk. Elkezdtem az tornás ismerős csajt hivogatni az injekcióbeadás miatt, aztán bementem a kórházba, ahol kb. fél perc alatt be is adta. Az első pillanatban nem is fájt. Na de aztán!!!!!!!! Iszonyatosan csípett és fájt, legalább fél órán keresztül. Így fél négy körül már vízszintesben is voltam. Aztán este átmentünk az ikerszomszédainkhoz-barátainkhoz, ahol mexikói fajita vacsora volt :-):-). Nagyon jól éreztük magunkat, a vörösbor adagom is vígan lecsúszott :-)
Sz. annyira aggódott, hogy félóránként csekkolt, hogy jól vagyok-e. Miután este 7 után felhívtam mindenkit, tovább aludtam reggel 7-ig. Így legalább nem volt időm aggódni, meg agyalni, elég volt így is az a 4 óra ma.
Hogy lefoglaljam magam, elkezdtem kitakarítani a lakást, Uram pedig felrakta bográcsban a lecsót. Gondolom, mondanom sem kell, hogy hányféle szcenárió játszódott le az agyamban :
Mi van ha egyáltalán el sem indulnak?
Mi van ha tényleg nem voltak olyan jó minőségűek?
Mit csináltam rosszul?
Mi vAn ha újból kell kezdenünk, mikor mehetünk újra?
És még sorolhatnám.....
Aztán negyed 12. körül már éppen befejeztem a fürdő takarítását, már remegtem az idegtől, gondoltam telefonálok. És akkor megszólalt a telefonom, láttam a kijelzőn, hogy Kaáli. Soha nem szoktak felhívni, gondolom ma is azért hívtak, mert munkaszüneti nap van és hamarabb végeznek. De ez akkor nem jutott eszembe, csak az zakatolt a fejemben, hogy baj van, baj van.
Kérdezi az asszisztens : Henriett beszélt már a Doktorúrral? - jeges rémület lett rajtam úrrá.
Én : még nem.
Asszisztens : akkor szeretném elmondani, hogy mindkét sejt szépen megtermékenyült és két szép embriót várunk. Holnap dél körül kell telefonálni és akkor megmondjuk, hogy hányra kell jönni pénteken. A Doktorúrral már megbeszéltük, hogy 3 naposan kapja vissza őket.
Én : megkérdezhetem, hogy hány sejtesek most? - amatőr, nyugodt normál állapotban tudom, hogy ilyenkor még nem osztódnak.
Asszisztens : még nem osztódtak, mert még nem telt el a 24 óra, azt látjuk, hogy megtermékenyültek és szépen fejlődnek.
Én : köszönöm, köszönöm - nem győztem hálálkodni.
Szóval, most ott vannak a petricsészékben a Kicsikéink, a barátnőm Bogyó és Babócának hívja őket és szívem minden szeretetével arra biztatom őket, hogy osztódjanak, fejlődjenek, már csak 1,5 nap és jönnek vissza a Mami puha fészkébe.
Abszolút túlléptem mindenen, csak erre koncentrálok.
Uram 11- re megivott egy üveg bort, azt mondta, hogy ő már nem képes feldolgozni ezt a stresszt, aztán megebédeltünk, ő meg aludt vagy 2 órát :-):-)
Dokibácsi szerint a vérnyomás nem befolyásolja a teherbeesést, a terhességet viszont nagyon is. Király, 2 dolog a legfontosabb a terhességben, a cukor - inzulin és a vérnyomás. Nekem mindkettő van. A koromról meg már ne is beszéljünk :-):-)
Most elkezdtem rendszeresen mérni, fel is írom, aztán a 2 hét alatt nekiállok egy jó belgyógyászt keresni, hogy a várandósságot már monitorozva kezdjem :-):-)
Mert itthon leszek 2 hétig, nem megyek dolgozni. Nem a munka miatt, hanem a stressz miatt, mert minden nap van, ami jól felidegesít.
Szóval Csajok, kérlek drukkoljatok a 2 kis nyertesnek, a túlélőknek, a mi kincseinknek :-):-):-):-)
A tegnapi napom katasztrófa volt. Szó szerint. Gyakorlatilag 24 órát aludtam szinte egyhuzamban, rövid szünetekkel.
De kezdjük az elején. Reggel negyed nyolcra kellett mennünk, nagyon izgatottan aludtam előző éjszaka, így nem igazán okozott gondot a kelés, simán odaértünk.
Nyolckor már fent voltam az emeleten én voltam az első a punkciósok közül, rajtam kívül nem is volt ott senki. Így volt időm relaxálni a váróban, szépen elbeszélgettem a petefészkeimmel, a méhemmel és egy kis időt a vérnyomásomnak is szenteltem.
Aztán be is mehettem, felfeküdtem az ágyra, nagyon kedves volt mindenki, az anaszteziológussal kedélyesen elbeszélgettünk, mondtam, hogy nem izgulok a vénaeltalálás miatt, de sajnos a múltkor kiugrott a vérnyomásom. Ezután tette rám a vérnyomásmérőt. Ami kétszer is felpumpálódott. Akkor már tudtam, hogy baj van, fejben teljesen bepánikoltam. Hallottam is, hogy azt mondta magas, aztán bejött a Doki és már aludtam is. Az őrzőben tértem magamhoz, Hildegárd nővér azt mondta 2 sejtem lett.
Annyira nem voltam még magamnál, hogy először fel sem fogtam. Mindkét előző lombikál sokkal több sejtem volt, az elsőnél 7, a másodiknál 8. Ez azért érdekes, mert a protokoll és az alkalmazott stimus szerek szinte teljesen egyeztek a második lombikkal. Annyi különbséggel, hogy most már az előző ciklus 21 napján elkezdett Suprefacttal egyidőben abba kellett hagynom a Meforalt. Egyelőre nincs sem erőm, sem kedvem a Meforál és az érő petesejtek kapcsolatát tanulmányozni, úgysem tudok már a tényen változtatni, hogy 2 sejt lett. Bennük van minden hitünk, szeretetünk, ők a jövőnk.
Egyébként már tegnap délben elkezdhettem újra szedni 😳😳
S
Nagyon furán éreztem magam, szörnyen fáradtnak, álmosnak, folytonosan visszazuhantam az alvásba, de aztán kb. Egy félóra múlva kiülhettem a fotelba. Jött a Dokibácsi és elmondta a rossz híreket, nagyon magas volt a vérnyomásom, majdnem nem altattak el, 185/110 és ez tarthatatlan, keresnem kell egy jó belgyógyászt, mert nincs beállítva a vérnyomásom. Én tudom, hogy nekem van egy fehérköpenyes, orvosos félelmem is a vérnyomásommal kapcsolatban, mert már annyit ijesztgettek, ki voltam vizsgálva teljesen és nincs szervi oka, apai ágon örökletes ez nálam. Valószínű, hogy nagyobb dózisú altatót, meg vérNyomáscsökkentőt kaphattam, innen az aluszékonyság és a hülye picsa szindróma. Annyira szíven ütött ez az egész, hogy olyan keservesen elkezdtem sírni, hogy alig bírtam abbahagyni. Biztos volt benne stressz is, düh is, mert mondtam a dokinak, hogy mindig jó a vérnyomásom, mert szoktam mérni, de csak azt a hülye Dopegitet lehet szedni, mert ugye bármikor terhes lehetek ( hahahahaha ) és segítsen abban, hogy hova menjek, kihez forduljak. Ezt a lombikot másképp is csináltam, folyamatosan mozogtam is, tornára jártam, egyszerűen nem értem ezt az értéket.
Jelen pillanatban a vérnyomásom : 135 / 89 80 pulzus
Aztán még Hildegárd is megmérte és jó volt. Később odalent azt mondta erre, hogy kaptam csökkentőt és biztos azért jó. De még ekkor is sírtam, tulajdonképpen volt egy kisebb kiborulásom, ami nem jellemző rám.
Kérdeztem a szuriról és akkor azt mondta, hogy ma reggeltől 3x2 utró és HA lesz visszaültetés akkor megmondja, hogy mikortól menjen a szuri.
A vér megfagyott az ereimben, mi az, hogy HA lesz visszaültetés?????? Annyira silányak, vagy satnyák voltak a petesejtek? De nemigazán tudtam még kérdezni sem, mert olyan álmos voltam, meg már a szemeim is be voltak dagadva a sírástól. Telefon ma reggel 11 órakor és majd megmondják, hogy mi lett a kis sejtecskék sorsa.
Hazafelé megálltunk enni egy menüt, de szinte semmire sem emlékszem, mert egyfolytában aludtam és ahogy hazaértünk egyből lefeküdtem és este 7-ig fel sem keltem. Még az Anyukámat és a testvéremet sem hívtam fel, hogy mi a helyzet😢
Szsss
Copyright 2009 -
Reményhal, lombik, bittersweet life ...
Blogspot Theme Design by: Ray Creations, HostingITrust.com