ET + 6 - 7. nap

Tegnap itthon voltam egész nap, délelőtt kicsit tettem - vettem, kitakarítottam a hűtőt, mikrót, mostam, egyébiránt csak úgy elvoltam. Már egy egészen icipicit unom a Nők Lapját, mert elég tetemes mennyiséget kellett behoznom, azt hiszem 8 lapszámmal voltam elmaradva és nonstop 8 lapszám azért kicsit sok.
Be vannak készítve a regények is, meg tele a gép filmekkel, de egyszerűen be sem kapcsoljuk a tévét egész nap, hiszen állandóan a teraszon vagyunk, olyan jó idő van, gőzerővel folyik a kerttervezés is. A regényekhez meg azt hiszem nincs most türelmem, jelenleg újságcikkekre vagyok kalibrálva. Persze, ha egyedül lennék itthon, akkor egészen biztosan könyvet olvasnék, mert imádom, hogy beszippant a történet, de most Sz. is itthon volt velem a héten, jövő hét hétfőn pedig jön a testvérem :-):-)

Tegnap volt progiszuri is, nagyon rendes volt a Bea, eljött a szabadnapján és nálunk adta be. Azt hiszem kezdek hozzászokni, mert most már nem olyan rossz. Egy biztos, a cicijeim nagyon érzékenyek. Az a furcsa, hogy éjszaka a legjobban és nemcsak azért mert hason fekszem. Napközben is van, hogy nyillalgatnak, meg a mozgásra is érzékenyek mindkét oldalon és a bimbóm körül is.
Sajnos nekem fixa ideám a cicifájás. A második lombiknál 3x3 utro mellett is szépen elkezdett fájni, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva, de a 13 napon abbamaradt ( ott az agyam egy szegletében tudtam, hogy ez nem jó és valami történt odabenn az embriókkal, de kitartottam ), aztán a 15 napon reggel visszatért, vele együtt a barnázás is és pozitívat teszteltem. De ott volt az a 2 nap, amikor szerintem leálltak, ezért volt a kevés HCG.

Szóval nekem bárki bármit mondhat, hogy így tünetmentesség, meg úgy, hiába tudom, hogy a progeszterontól fáj, nekem öröm és megnyugvás ha érzékeny és fáj. Punktum. Úgyhogy ez ügyben jelenleg 100 %-os vagyok :-)

A hasam alja is néha olyan nehéz, érzem, hogy mikor kell lepihennem. A szurkálások pedig áttevődtek a köldök körülre.
Tudom, hogy szintén a progi miatt most magasabb az alaphőmérséklet ( egyébként nem mérem egyáltalán ), de azért igen rendesen vannak hőhullámaim, meg néha nagyon melegem van.

Tegnapról mára virradó éjszaka nagyon szarul aludtam, hol iszonyúan melegem volt, hol fáztam, folyamatosan forgolódtam és néha éreztem, hogy a combom hátoldala görcsöl, meg a vádlim is. Most  nem szedek magnéziumot, de este azért beveszek.

A vérnyomásom a béka segge alatt, talán életemben nem volt ilyen, lehet a magasabb adag Dopegyt vitte le, de van, hogy 107 /62!!!! Csoda, hogy néha azt érzem, hogy aludnom kell? :-) De még mindig inkább alacsony legyen, mint magas.

A Kicsik ma 10 naposak. Valahogyan nagyon nyugodt vagyok. Tudom, hogy nem lesz semmi baj, most velünk maradnak és egészségesen meg fognak születni. Néha átsuhan egy - egy fekete felhő, meg persze a mi van ha is felüti a fejét, de nagyon gyorsan elbokszolom.

Mivel Sz. itthon van velem és akárhogy is, azért én is tele vagyok nyomva hormonnal, meg gyógyszerekkel, meg természetes állapot, hogy aggódunk is, néha elkerülhetetlen a feszültségkisülés. Ilyenkor kicsit veszekszünk, majd kibékülünk, nevetünk. Valamelyik nap dührohamot kaptam, hogy nem oda vitte ki a felmosóvizet, ahová én kértem, aztán pedig a dühroham végén csendesen sírdogáltam. Utána meg magamtól voltam ki, hogy mekkora hülye vagyok:-):-)

Tegnap meg tegnapelőtt nem ittam semmi alkoholt, valahogy nem úgy jött ki, el is felejtettem. De majd ma jól pótolom.

Azért holnaptól kezdenek izgalmassá válni a dolgok. Kíváncsi vagyok, hogy húszá Heni, ogy fogja ezt kezelni :-) De akárhogy is kutakodom magamban, az eredmény az, hogy belül, mélyen tudom, hogy minden rendben lesz.