IR diéta a mindennapjaimban

Mivel bő 4 éve tudom, hogy IR-es vagyok, ezért a mostani időszakban sem jelent nehézséget a diéta tartása. De gondoltam írok egy kis összefoglalót, mert bár még a 24. heti cukorterhelés távolinak tűnik, azért arra is fel kell készülnöm, hogy onnantól még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd rám, a terhelés függvényében.

Egyelőre ezen nem stresszelek egyáltalán, hiszen megbeszéltük a dokival, hogy addig simán szedem a Meforált, jól viselkedem, aztán majd a terhelés eredménye edönti a továbbiakat.

Amikor 2009-ben megtudtam, hogy az IR miatt nem tudok lefogyni és ez is relatív akadálya lehet annak, hogy nem esem teherbe, valamilyen szinten nagyon örültem és fel is lélegeztem. Kaptam egy kapaszkodót, a 160 gr-os szénhidrát diétát és az "ördögtől való " Meforált.

Mondanom sem kell, hogy nagyon lelkes voltam, szerencsére kisebb hasmenésekkel, meg szagundorral és ételek nem kívánásával megúsztam a gyógyszer felépítését. Emellett spártai szigorúsággal tartottam a diétát, ebédre Norbi kaját rendeltem és minden a Nagykönyv szerint működött nálam.

Gyönyörűen elkezdtem fogyni, ami hatalmas sikerélményt adott, a 8. hónapra szinte teljesen eltűnt a mensi előtti pecsételésem. De teherbe esni nem sikerült.

Az első komolyabb ellenőrző konzin már javultak az értékeim, de még nem kellő mértékben, ezért a doki megemelte a gyógyszeradagom 3*500-ról 3*850-re.

Telt-múlt az idő én még mindig tartottam a diétát, de már nem olyan lelkesen, hiszen nem estem teherbe, a súlycsökkenésem is megállt, egyszerűen nem tudtam letornázni 68 kilo alá Eddigre már a szagát is utáltam  a Norbi kajának, a telejskiőrlésű dolgoktól a hideg is kirázott, mertem pirítóst enni reggelire, pedig nem szabad, sőt néha még tejet is ittam reggel !!! Ó én bűnös lélek :-):-) Nem utasítottam vissza egy szelet sütit ha megkínáltak, simán ettem szőlőt és dinnyét, a fagyizásról nem is beszélve. Ha megkívántam a krumplit, akkor ettem, szóval azért elkurvultam rendesen. Mindig azt mondtam, hogyha a szívemre teszem a kezem, akkor olyan 75- 80%-ban tartottam a diétát. Persze a gyógyszert soha nem hagytam abba.

A teherbeesésem előtt pedig annyira le voltam amortizálva mindenhogy, hogy konkrétan egyáltalán nem fogalkoztam az IR-rel azon túl, hogy a gyógyszert bevettem.

Viszont gyökeres pálfordulás lett az étkezésemben, amint megláttam a második csíkot. Azonnali hatállyal és szigorúan visszaálltam a 100 % diétára és próbálom tartani a 160 gr. szénhidrátot ( néha nagyon nehéz és tudom, hogy kevesebbet eszem )  valamint visszatértem a mindennapi mérlegelésre.

Ennek következtében már az elején fogytam több mint 3 kg-ot és azóta is úgy látom, hogy folyamatosan egyre vékonyabb vagyok összességében és csak a hasam indult növekedésnek :-):-):-) Bárki megkövezhet, de én ennek nagyon örülök.
Mivel nem indultam kicsi súllyal és más problémáim is vannak ( legfőképp a magas vérnyomás )  ezért tudom, hogy hülyén hangzik, de arra kértem a Kicsikémet, hogy legyen olyan jó hozzám és használja fel a tartalékaimat :-):-):-)

Na és akkor mielőtt valaki azt hinné, hogy koplalok és éheztetem a gyerekemet, íme néhány példa, hogy miket eszem és milyen szénhidrátelosztás van nekem előírva :

Reggeli : 30 gr. lassú felszívódású szénhidrát 6:30

Mindennap iszom reggel egy rendes főzött kávét édesítővel és 2 kiskanál tejporral. Ez az alapcsomagom.

Aztán 1 Kornspitz, vagy 1 szelet magvas Lipóti kenyér, vagy más teljeskiőrlésű buci vagy zsemle ( Lidl-ben jókat lehet kapni ), vajjal, vagy sajtkrémmel, vagy vajkrémmel és rengeteg zöldséggel ( paradicsom - uborka - paprika ). Sokat csinálok padlizsánkrémet, avokádókrémet, körözöttet, tejfölös túrót, tonhalas krémet

Felvágottat, szalámit szinte nem eszem, nagyon ritkán jó minőségű sonkát vagy kolbászt, illetve virslit, vagy krinolint.

Tojást is csak reggel eszem.

Tízórai : 25 gr lassú és gyors felszívódású szénhidrát vegyesen  10:00

Régebben ízesített joghurtot ettem, a szénhidrátmennyiségre helyeztem a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy még diétás is legyen. Hába na, én szeretem a finom dolgokat :-)

Mióta terhes vagyok, nem nagyon kívánom az édeset, annál inkább a savanyút, ezért áttértem a natúr kefírre 3-4 szem Korpovit keksszel.

Ebéd : 50 gr lassú és gyors felszívódású szénhidrát vegyesen 12:00

Mivel még dolgozom, ezért rendelem az ebédet. Sok ebédszállítót megnéztem és ahonnan szívem szerint rendelnék ( www.endietam.hu ) onnan nem tudok, mert ők nem szállítanak ide.

Ezért most innen rendelek : www.e-food.hu. Azért szeretem, mert finomak az ételeik ( kicsit sóztlan, de ez nekem pont jó, mert nagyon kevés sót használok a vérnyomás miatt ) és fel van tüntetve a szénhidráttartalom, valamint vannak kisadagjaik.

Mivel nem tudok egyszerre sokat enni, nekem nagyon bejönnek ezek a kisadagok. Persze ez sokszor nem teszi ki az 50 gr. szénhidrátot, de eszek a cég menzáján hozzá valamilyen gezemice levest és úgy üti a lécet.

Uzsonna : 25 gr. gyors felszívódású szénhidrát 15:30

Ilyenkor eszem gyümölcsöt. Nem válogatok, ha szőlőt kívánok, akkor eszem egy pár szemet.

Vacsora : 30 gr. lassú felszívódású szénhidrát 18:00 -18:30

A reggeli különböző variációi :-):-) Ilyenkor szoktam néha tejet inni, ha nagyon megkvánom, de ez ritka.

Ezen kívül mindig van nálam pár szem dió, mandula, Korpovit keksz, illetve a Lidl-ben lehet kapni egy olyan keveréket amiben van törökmogyoró, kesudió, mandula, sima mogyoró meg mazsola.

Bárki bármit is hisz, teljesen változatos ez az étrend és nagyon hamar hozzá lehet szokni. Igazából ha belegondolunk akkor a gyerekeket is így szoktatjuk a rendes étkezésekhez, hiszen mindannyiunknak szüksége van a napi ötszöri étkezésre. Néha kicsit sok, de könnyű betartani :-):-)

Ja és mielőtt még szentként tüntetem fel magam, néha szoktam egy kis pizzát is enni, vagy csinálok diétás sütiket, vagy a legnagyobb tiltott gyümölcsöt is eszem, mert egyszerűen kívánom : a banánt. Egyrészt mert tele van olyan vitaminnal, mint pl. a K vitamin, amit nem nagyon tudok máshonnan bevinni, másrészt meg olyan nagyon kíííííváááánom :-):-) Na jó ,1 héten 1 banánt :-)

A mostanában néha jelentkező vécézési nehézségre pedig megtaláltam a megoldást. Este innom kell egy kis 100%-os narancslevet, vagy almalevet és reggelre minden rendben lesz :-) 

Szóval vannak kilengések, de azért kemény vagyok :-):-)

3. UH. 2013.09.23. 11w+3d

A múltheti aggódásom a hétvégére teljesen elpárolgott, úgy veszem észre, hogy ez olyan, mint a lombikoknál, hogy van egy nap, amikor teljesen bekattanok és tiszta agyament vagyok, csakis a legrosszabb verziókra gondolok, aztán ez eltűnik és marad a bizakodás, a reménykedés, meg a pozitivizmus.

Ezért amikor találkoztunk Sz-el a doki előtt, aki kérdezte, hogy izgulok-e, teljesen nyugodtan mondtam, hogy egyáltalán nem izgulok, mert tudom, hogy minden rendben lesz. Persze azért kérdezte, mert ő nagyon izgul és aggódik, csak nem akarja mutatni nekem :-):-):-)

Viszonylag hamar bejutottunk és ez a doki is őszintén örült nekem és a babának :-) :-) Nála voltam ama utolsó cikluskövetésen, amikor közölte, hogy 3 nap múlva ovulálok és ő csinálta az inszeminációkat is a lombikok előtt. 

Szuper gépe van, én is látom a fejem felett a történéseket, Sz. pedig a doki gépén láthatja a babát.

Először hüvelyi ultrahangot csinált, rögtön látszott a mi gyerekünk és annyira szembeötlő volt a változás a 3 héttel ezelőtti pinduri kis magzatkezdeményhez képest, hatalmasnak tűnt :-):-) És már van keze és lába és izeg-mozog vele :-):-) Annyira édes :-):-) 

A mérete 45 mm, vagyis 34 mm-ert nőtt 3 hét alatt!!!! :-):-) Láttuk, ahogyan ver a szíve, olyan gyorsan dolgozik, hogy alig lehet követni :-) A gép szerint 11w+2 napos, tehát 1 nappal fiatalabb a ciklus szerinti kornál, vagyis minden teljesen szabályos. 

A mérete igazából eddig volt nekem ennyire fontos, mert így át tudtam tetetni a CVS-t szeptember 30-ra, így Sz. is velem tud jönni. Ez pedig nagyon fontos nekem és neki is, hogy együtt legyünk. 

Órákig el tudnám nézni, hogy mit csinál odabenn, egyszerűen erre nincsenek szavak, annyira imádom már most, hogy nem lehet elmondani :-):-):-) Később átváltott hasi ultrahangra, így úgy is mozizhattunk. A méhlepény már átvette a szerepet, szerencsére az is jó helyen tapadt, a mellső falon. 

Úgyhogy egyelőre zen állapotban vagyok, minden csodálatos, folyamatosan a Kicsire gondolok, ebből kifolyólag ma voltak olyan e-mailjeim, amiket korrigálnom kellett :-):-)

Valahogy jó, hogy nincs már messze a CVS időpontja sem, nincs sok idő tépelődni és a tegnapi élmények reményeim szerint kitartanak a héten :-):-) 

Mindig csak egy lépést egyszerre és örüljünk mindig a mának :-):-) Most nagyon boldog vagyok és állandóan idióta módon vigyorgok :-):-)   

Első sztárfotó 11w+3d

Akkor bemutatom a Mi kis Csodánk első sztárfotóját :

Aggodalmaskodás :-):-)

Egész eddig jól bírtam. Nem idegeskedtem, nem kombináltam, nem kutakodtam és keresgettem a neten, teljesen elégedett voltam a Lányok által szuperül összeszedett információhalmazokkal.

Pár nappal ezelőtt fogalmazódott meg bennem, hogy a lombikos időszakokban és a közte lévő szünetekben rámtörő újabb és újabb információkra éhes, állandó készenlétben lévő, folyamatosan a startvonalon álló, az indítópisztoly lövésére váró up to date énem elfáradt.

Amikor kiderült, hogy eszméletlenül nagy csoda folytán babás lettem, a Lányok közül már többen előttem voltak és minden kérdéskört tüzetesen körüljártak, a lehető legteljesebb képet rakták össze objektív -szubjektív szempontok szerint. Én pedig élveztem és élvezem az ő kutatómunkájuk gyümölcsét. Ezt köszönöm.

Az elején csakis arra tudtam gondolni, ez a Baba minket választott. Most és itt, minket választott, semmi baj nem lehet. Gyuszi is megmondta. ( Ezek a napi mantráim :-) ) Persze megkönnyítette a helyzetet, hogy semmi görcsölésem - fájdalmam és semmilyen szivárgásom nem volt. Folyamatosan és megbízhatóan minden rendben volt / van mosdóügyileg, minden úgy halad, ahogy az a Nagykönyvben meg van írva :-):-)  Tüneteim jönnek és mennek, cicijem hol nagyon fájnak, hol kevésbé, hányingerem még nem volt ( remélem nem is lesz ), viszont vannak nagyon enyhe émelygéseim, az a borzasztó fáradtság kezd elmúlni, a vádlim elkezdett görcsölgetni, vérnyomásom rendben ( érezném, ha baj lenne ), fogytam 3 kg-ot a szigorú diéta miatt, a hasam alja már 2 hete szépen kidudorodott, keményebb volt, ki lehetett tapintani, hogy hol a Kicsi :-):-)

Az ultrahangok előtt is magamhoz képest tök nyugodt voltam, semmi kétségem nem volt afelől, hogy kicsi Babám él és virul, lesz szívhang és minden rendben lesz. 

Na és itt jön a de !  :-):-)

Az utolsó UH is már több mint 2 hete volt, ahol ugye a méretek alapján kb. 1 héttel kisebb volt. Már a múlt héten is éreztem, hogy nagy dolgok történnek odabenn, folyamatosan ment a szurkálás - nyillalgatás mindenfelé, a derekamnál is, ami tök természetes, hiszen csinálja a helyet, nyúlnak a szalagok. A vizualizációm is átalakult, most már nem egy mozdulatlanul fekvő rebbenő szívű embriót látok magam előtt, hanem egy igazi Ficánkát, aki élvezkedik odabenn, pörög-forog, jön-megy-intézkedik :-):-):-)

A hasam 2 napja átalakult. Már nem lehet olyan élesen kitapintani az alján a domborulatot, kezd a felette lévő zsírpocakkal osszeolvadni ( persze ha megfogom a zsírpocakot, azért érezhető, hogy az zsírpocak ). Mivel egyébként sem voltam vékonyka, de kövér sem, amolyan igazi kis formás faros-bögyös, mindig is tudtam, hogy hogyan kell öltözködni, mi az ami előnyös, mi az ami nem. Emellé még kis töpörödött törpördög is vagyok. A 3 kg, ami lement rólam, furcsa módon nagyon látszik, sokan mondták, hogy fogytam. Olyan helyekről, mint a fenekem, meg a lábam, meg persze az arcom. Így most az a helyzet állt elő, hogy jobban nézek ki mint a babásodás előtt, mert ugye mindig is volt hasam, azt tudom, hogy hogy nem kell kiemelni, ergo egyáltalán nem látszik, hogy kisbabát várok.

Hétfőn délután Sajátultrahangos dokinál, szuperszónikus gépen UH. Akkor leszek 11w3d, vagyis a 12. hétben. Igazából pontos méretet szeretnék tudni, mert ha már elérné a ciklus szerinti méretet, akkor talán mehetnénk szeptember 30-án az Istenhegyibe. Most október 7-re van időpontunk.

Viszont Sz. és csoportja megnyertek egy versenyt és október 7-én 4 napos nyereményúton lesz Görögországban. Semmiképp nem várom el tőle, hogy lemondja az utat és nem is engedném, de ezért lenne jó ha 1 héttel korábban mehetnénk, mert akkor ő is ott lehetne velem.

Ha a hétfői méretek alapján is kisebb a Baba és marad az októberi vizsgálat, akkor megkérem Anyukámat, hogy jöjjön el velem és egy barátunk felvisz és hazahoz. 

Ezek a tények.

És akkor az érzések :

Jajistenem csak hétfőn is ott legyen a gyerekünk és legyen szívhangja és minden rendben legyen.

Jajistenem remélem eleget nőtt a közel 3 hét alatt és megfelelően fejlődik.

Jajistenem csak minden rendben legyen, jajistenem csak minden rendben legyen.

Jajistenem szupergépen 12 hétben már lehet nézi az orrcsontját, meg lehet megméri a tarkóredőt, jajistenem csak minden érték jó legyen.

Meg még sorolhatnám. Hiába tudom mélyen legbelül, hogy minden rendben volt-van-lesz, akkor sem tudom kikapcsolni az időnként rámtörő aggodalomhullámokat.

Mindegy, mindig csak egy lépést előre, most koncentráljunk a hétfőre, a többi majd kiderül és alakul utána :-):-):-)

Ma 10w6d.

Elmondjuk - ne mondjuk? Kinek mondjuk - mikor mondjuk?

Kardinális kérdések voltak ezek. Egyértelmű, hogy a közeli családnak már a pozitív tesztet is elmondtuk.

Sz. nagymamájának és unokatestvéreinek az első szívhang után, az én nagyszüleimnek 2 hete, amikor otthon voltunk az unokatestvérem esküvőjén.

A közvetlen felettesemnek elmondtam már 7 hetesen, amikor visszajöttem a szabadságról, hiszen baráti a viszonyunk és a lombikokban is maximálisan támogatott. Egyébként a lombikokat sem titkoltam a cégnél, mindenki tudott róla. 

A nagyobbik főnökömnek a második UH után szóltam.Végül pedig mivel nálunk röntgenes ellenőrző kapu van ( olyan mint a rendőrségen, bíróságon ) a múlt héten engedélyt kértem, hogy ne kelljen átmennem rajta. Persze mindenki vágja, hogy mit jelent ha egy nő nem megy át az ellenőrző kapun, így ez olyan mintha közzétenném a Blkkben, hogy terhes vagyok. 

Mivel sokan tudtak a lombikokról is, nagyon sok kedves szót és gratulációt kaptam :-)

Barátaink közül az egyik legjobb baráti házaspárnak ( ahol a keresztlányunk is van ) csak a múlt hétvégén mondtuk el, mert messze lakunk egymástól és egyszerűen nem tudtunk olyan időpontot találni, hogy mindannyiunknak jó legyen, telefonon meg nem akartuk :-):-)

Gyusziékat felhívtuk a nyarlásról és múlt hét pénteken pedig voltunk is náluk. Nagyon jó volt, mint mindig, 2 hét múlva megyünk újra. Olyan jót tesz nekünk és a baba is kap a teremtő erőből, a pozitív energiákból :-)  

Krizsa doktort is felhívtam a múlt héten, nagyon-nagyon örült. Azt mondta, hogy bármi kérésem-kérdésem van, nyugodtan hívjam, ha mégis Pesten akarnék szülni, abban is tudna segíteni és mindenekelőtt azért jelentkezzek, hogy tudja mi van velem, de növesszem és növesszem a pocakot :-):-) 

Sz. még nem szólt a kollegáinak, meg van pár barátunk, akik még nem tudják, az utcabeli szomszédaink-barátaink sem, így ezért olyan félnyilvánosság jellege van. 

Nem vagyok babonás, nem gondolom, hogy ki kell várni a bűvös 12 hetet, főleg mert olyan sokat vártunk rá és már úgysem nem tudunk semmit sem befolyásolni. 

Mindig a testvérem mondata lebeg a szemem előtt : a fogantatás pillanatában már minden eldőlt. Ez egy megkérdőjelezhetetlen mély igazság. 

Persze azért nem vagyok ám én sem a nyugalom szobra, nekem is vannak paráim a méretét, a fejlődését illetően, az UH előtt, a tervezésben, a CVS miatt, stb., de ezek egy másik bejegyzés témái :-)   

Terhesgondozó 2013.09.13.

Pénteken délre volt időpontom, nem is volt előttem csak 1 kismama, úgyhogy simán be is tudtam menni.

Most is bebizonyosodott, hogy milyen jó, hogy be van írva a kiskönyvembe, hogy ki az orvosom, mert teljesen másképp beszélnek itt az emberrel, ha látják, hogy van fogadott orvosa.

Első reakció : 41 éves ??? Első gyerek?

Miután ecseteltem a hosszú próbálkozásokat és lombikokat, jött még az orvosoktól is idegesítő kérdés :

Tudja, hogy mi a legjobb ellenszere a lombiknak? Az, hogy elengedik és nem görcsölnek rajta tovább, nagyon sok spontán terhességet láttam én már itt lombikok után.

Azért nem bírtam ki és rávágtam, hogy nagyon könnyű ezt mondani 1-2 gyerekkel a tarsolyban és nem olyan könnyű elengedni azt, amit a világon a legjobban szeretnénk. Egyébiránt kedvesen mosolyogtam.

Kiadták az első laborokra a beutalókat, szintén megírta a genetikai UH-ra is a beutalót ( 09.30 ) és a 16. heti vérvételekre is kaptam papírokat. 

Aztán kezdte a genetikai vizsgálatokat. Szokásos körök : korom miatt és az előzmények miatt feltétlenül ajánlott az amniocentézis. Mire én : CVS lesz. Válasz : nagyon jó. De tudja van egy új genetikai vizsgálat a Prenatest, amit vérből csinálnak és ezzel ki lehet váltani a szúrásokat. Mert ha meglenne rá a keret, akkor ő azt javasolná. 

Mondom neki, ennyi lombik után ugyan honnan lenne 290ezer csak erre a vizsgálatra? 

Aztán még ecsetelte a korom miatti nagyobb esélyeket a fejlődési rendellenességekre, mintha magamtól nem tudnám. 

Majd előjött a következővel : mivel jön az őszi és téli időszak, kötelességünk tájékoztatni a kismamákat a szakmai kollégiumunk véleményéről, miszerint ajánlott az influenza elleni védőoltás. De ezt olyan hangon és arckifejezéssel mondta, hogy teljesen nyilvánvaló volt, hogy eszembe ne jusson beoltatni magam :-) 

Aztán még rá is kérdezett : átment az üzenet, amit akarok mondani ? Bólintottam, hogy igen. 

Egyébként sem oltatnám be magam influenza ellen még akkor sem, ha mindenki javasolá, úgyhogy legalább nem zavart össze ebben a kérdésben.  

Aztán pedig tényleg őszintén gratulált és mondta, hogy ne aggódjak, minden rendben lesz, ne idegeskedjek. 

Utána még vagy 20 percet töltöttem a betegfelvételen a vérvételi időpontok totózásával és lefoglalásával.     

Történelmi pillanat :-):-)

A mai naptól hivatalosan is kismama lettem, ugyanis most már van róla kiállított dokumentum :

A várandós anya gondozási könyve címen. 

Mindez benne van egy mappában, amin a következő áll :

Gyermekem adatainak, leleteinek gyűjtő mappája  

Még mindig nem tudok jobb szót találni erre az egészre, minthogy szürreáilis :-):-) Olyan ez, mintha párhuzamos életet élnék valakivel, aki én vagyok, de mégsem én :-):-)

Reggel a védőnőnél kezdtem. Nagyon kedves, szimpatikus késői negyvenes - korai ötvenes, szerintem jól ki fogunk jönni egymással. Persze rögtön vágta az utcánkat, mert mindenki hozzá tartozik, hogy nem fog unatkozni ez a gyerek, hiszen rengeteg Apróság lakik ott. 

Egyáltalán nem vette rossz néven a túl tájékozottságomat, de bőven hagytam kibontakozni. Vinnem kellett reggeli pisit, minden rendben volt vele. Mindent szépen elmondott, elmagyarázott, tulajdonképpen jól is éreztem magam ott. 

Egyszóval regisztrált kismama lettem. Azért nagyon jó érzés, olyan sálálálálálálás :-):-)